Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézet
Postacím:4002 Debrecen,Pf. 400.
Email: germanistik@arts.unideb.hu

Tudnivalók az alapvizsgáról

 (1) Az alapvizsga felépítése, részfeladatai

A feladatok részletes leírását, értékelési szempontjait és a mintafeladatokat itt találjátok.

(2) Értékelés

Az alapvizsga jegye a következő részjegyek átlaga alapján kerül megállapításra: grammatika + íráskészség + hallás utáni szövegértés + szóbeli téma + szövegelemzés.

(3) Előfeltételek a BA-képzésben 2010 szeptemberétől:

BTNM326BA Fonetika 2.
BTNMBA454BA Nyelvhelyességi gyakorlatok 2.
BTNM304BA Írásbeli kommunikáció 2.

(4) Tárgyfelvétel

Az alapvizsgát mind a BA, mind az osztatlan képzésben leghamarabb a 2. szemeszter végén lehet megpróbálni. Azt követően minden félévben lesz lehetőség az alapvizsga letételére. Az alapvizsga egyazon vizsgaidőszakon belüli és félévenkénti ismétlési lehetőségeit a Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szabályozza (az egyetem honlapján megtalálható).

Az elektronikus tanulmányi rendszerben azon félév tárgyfelvételi időszakában kell felvenni az alapvizsgát mint tanegységet, amelyik félév vizsgaidőszakában a hallgató vizsgázni jön belőle.  A konkrét vizsgaidőpontokra azok közzététele után, tehát a vizsgaidőszak előtt 3 héttel lehet jelentkezni.

(5) További fontos információk az alapvizsgához

Az alapvizsga írásbeli részét minden vizsgaidőszakban háromszor hirdetjük meg. A vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a hallgatónak joga van eldönteni, hogy egy adott vizsgaidőszakban egyszer, kétszer vagy háromszor próbálja meg a vizsgát.

A vizsga részei (írásbeli és szóbeli) együtt ismételhetők max. kétszer egy vizsgaidőszakon belül, tehát nem lehet az írásbelit is kétszer és a szóbelit is kétszer ismételni. A beírt elégtelenek száma max. 3 lehet egy vizsgaidőszakban és az elégtelen minden sikertelen vizsgarész után bekerül.

Példa Nr. 1.: Kiss Juliska az első írásbeli vizsgaalkalomkor elégtelent ír, ez dokumentálásra (Neptun ill. tanszéki jegyzőkönyv) kerül. Aztán a 2. írásbeli vizsgaalkalomkor sikerül az írásbeli, eljöhet szóbelizni, de az első szóbelin elégtelent kap, az is dokumentálásra (Neptun ill. tanszéki jegyzőkönyv) kerül. Tehát ha a második szóbelin is elégtelent kap, akkor “kigyűlt” a három elégtelenje, nem jöhet már még egyszer szóbelizni.

Példa Nr. 2.: Nagy Mariska  az első vizsgaalkalomkor is és 2. vizsgaalkalomkor is elégtelent ír. Ezzel már két elégtelen került dokumentálásra (Neptun ill. tanszéki jegyzőkönyv). A 3. írásbelin sikerül az írásbelije, de az első szóbelin megbukik. Ezzel “kigyűlt” a három elégtelenje, nem jöhet már még egyszer szóbelizni.

Példa Nr. 3.: Tóth Jóska az első vizsgaalkalomkor sikeres írásbelit ír, eljöhet szóbelizni, az első szóbelin elégtelent kap, ez dokumentálásra (Neptun ill. tanszéki jegyzőkönyv) kerül, a második szóbelin is elégtelent kap, ez is dokumentálásra (Neptun ill. tanszéki jegyzőkönyv) kerül, de ekkor még csak két elégtelenje van, eljöhet harmadszor is szóbelizni.

Az írásbeli rész eredménye egy vizsgaidőszakon belül érvényes, tehát akinek az adott a vizsgaidőszakban nem sikerül az alapvizsgája, annak a következő vizsgaidőszakban mindenképpen újra kell írni az írásbelit, akkor is, ha a szóbelin bukott meg.

A szóbeli rész időpontjai az Intézet hirdetőtábláján és honlapján lesznek megadva. A szóbelire nem kell külön jelentkezni, a vizsgáztatók készítik el és teszik közzé a beosztást az írásbeli részeredmények kihirdetése után.

Comments are closed.